Amennyiben lényegesen eltér magzatának becsült súlya az 50 percentilis értékétől és esetleg kisebb mint 10, de főleg ha kisebb mint 5 súlypercentilis érték, akkor a terminus felülvizsgálata válik szükségessé, tehát újra át kell számolni az alábbi módszerek alapján a szülés várható időpontját. Pontos terhességi kor meghatározása nélkül a növekedési zavar diagnózisa nem állítható fel.
1. Menstruációs anamnézis alapján
Jogi értelemben a várandós gondozási könyvbe beírt utolsó rendes vérzés első napjától kell a terhesség korát meghatározni (Naegele-számítás szerint: utolsó rendes menstruáció 1. napjához 7 napot hozzáadva, majd 3 hónapot levonva). Terminuspontosítás lehetséges a szabályos, de nem 28 napos ciklusok esetén a terminust annyi nappal módosítjuk, amennyivel a ciklus rövidebb vagy hosszabb.
2. Fogamzás pontos időpontjának ismeretében az ettől számított 266. napra (38 hét)
3. Magzatmozgás időpontjának ismerete alapján
Segít az utolsó menses alapján megállapított terminus megerősítésében. Első terhességnél kb. a 20. héten, többszöri terhességnél a 18. héten érezni általában a magzatmozgást. Önmagában kevésbé megbízható.
4. UH vizsgálattal
Legbiztosabb a koraterhességi UH – CRL mérés alapján 8. hét előtt +/- 4 nap a szórás, 12. hétig 1 hét. Kiváló terminuspontosítás lehetséges az erre szolgáló dokumentáció alapján, mert ennél kisebb eltérésnek nincs klinikai jelentősége.
20. hétig +/- 10 nap, 24. héten már minimum 10-14 nap a tévedési lehetőség (fiziológiásan is nagy a szórása). Ezért a 24. hét után már csak 2 egymást követő vizsgálat alapján lehetséges a becslés és 2 hét legyen az intervallum a 2 vizsgálat között.
Általánosságban elmondható, ha a terminusmódosítás után kapott értékek 2 héttel kisebbek, mint az odaillő aktuális terhességi korban, akkor feltételezhető az i.u. retardatio (méhen belüli növekedési zavar-elmaradás).
Ha a menstruáció alapján számított terhességi kor legalább 10 nappal eltér a koraterhességben vagy a terhesség első felében mért adatok alapján meghatározott terhességi kortól, akkor célszerű megadni az ultrahangvizsgálat alapján módosított terhességi kort és a későbbiekben ez lesz az irányadó. Azonban tudni kell, hogy – mint már fentiekben említettük jogi értelemben a várandós gondozói könyvbe beírt – az utolsó rendes vérzés első napjától kell a terhesség korát meghatározni (Naegele-számítás szerint: utolsó rendes menstruáció 1. napjához 7 napot hozzáadva, majd 3 hónapot levonva).
Használatos paraméterek
– magzati: BPD, AC, THQ,FL, CRL
– lepény nagysága érettsége
– magzatvíz mennyisége
– sorozat UH vizsgálatok: elkülönítik az egyenetlen méhen belüli növekedéstől
– Symphysis fundus távolság: szeméremcsont és a méhtest felső vége közötti távolság hetenként 1 cm-rel növekszik a terhesség 20-36. hete között. 24 hetesen a köldök magasságában található. Üres hólyag mellett vizsgáljuk és UH ismerete fontos (magzatvíz mennyisége, lepény vastagsága). A magzat fekvése, mozgása zavarhatja a megítélést.
-Haskörfogat mérés: közelítő megítélés és folyamatában kell az értékeket összehasonlítani. Manapság kórházban nem használatos, de a védőnők a terhesgondozás során még számos helyen használják.
-A terhesség felismerésekor használt laboratóriumi vizsgálat idejét és módszerét, a koraterhességi szülészeti vizsgálat eredményét is felhasználhatjuk a terminus pontosításához (pl. terhességi teszt).
A pontosított terminus alapján meghatározandó a retardáció (növekedési zavar-növekedésben alulmaradt magzat) súlyossági foka (lásd a percentilis táblázatokat), majd az esetleges kóreredet tisztázandó, mely alapján az aktuális teendőket kell meghatározni. A kiváltó ok ismeretében lehetőségünk nyílhat a specifikus terápiára.